Az emberek boldogok szeretnének lenni, csak a rengeteg teher, amit cipelnek, nem segít abban, hogy könnyebben lélegezzenek, élvezzék a napfényt…
Amikor beleszületün egy családba, kapunk egy speciális körnezetet, jó és esetleg kevésbé jó dolgokkal együtt. Később a gyerekkor, majd a kamaszkor során számos hatás ér. Jönnek újabb élmény, közösségek, emberek.
Jönnek nehézségek, de jönnek lehetőségek is. Az önismeret a pakliból előkerülő jolly joker, hiszen minden élethelyzetben segít abban, hogy énazonosak legyünk.
Ki vagyok én? Ez a legősibb kérdés, hiszen a sorsunk önmagunkban van, annyira, hogy a delphoi jósda falán fenn díszelgett az ismerd meg önmagad mondat.
Ha nem ismerjük fel, mi zajlik bennünk, akkor hogyan tudnánk letenni a családi rossz mintákat? Hogyan lehetne nem belelépni ugyanazokba a helyzetekbe, amelyek már korábban is bánatot hoztak? Hogyan lehetne megszabadulni a kivetítésektől, önigazolásoktól, és növekedni a fény felé?
Van a lélekben egy mély, ősi vágy a növekedésre, a békére, boldogabb életre. Milyen lehet megízlelni a napfény ízét?
Szeretettel várlak!
Varga Bea